Az elmúlt két hulladékdokumentációt (2016, 2017) követően idén is sort kerítettem arra, hogy újra tudatosítsam, mennyi szemetem keletkezik egy hónap során.

Miről van szó?
Évente egyszer, egy hónap erejéig mérem és dokumentálom a hulladék-, valamint szeméttermelésemet. Ennek oka és eredete, hogy eleinte kivétel nélkül mindenki azt kérdezte tőlem, konkrétan mennyi szemetem van, én viszont nem tudtam erre válaszolni. Nem tartottam ilyen pontosan, számszerűen fontosnak, hogy tudjam a választ. A mai napig sem tartom lényegesnek, és nem véletlenül nem biztatok arra sem senkit, hogy kezdje el tartósan gyűjtögetni a szemetét (ennek okait egyszer még bővebben kifejtem). Mindettől függetlenül időnként hasznos lehet, ha rövidebb-hosszabb ideig tudatosítjuk, hol is tartunk.

Idén videós összefoglalóban mutatom meg, mennyi szemetem keletkezett egy hónap során – 2018 októberében – . A videó alatt további kiegészítéseket, illetve képi dokumentációt találsz, görgess lejjebb 😉

És persze az örök kérdésre a válasz: kb. tenyérnyi szemetem keletkezett, ezúttal kb. 31,05 gramm.

 

 

 

Miből állt össze a kommunálisba került szemét mennyisége?

  • Blokkok.
  • Vonaljegyek.
  • Matricák.
  • Kontaktlencse.
  • Kontaktlencse fóliája.
  • Élelmiszercsomagolások.
  • Szívószál.
  • Használt ragtapaszok.

 

Mekkora volt ennek a súlya?
Kb. 31,05 gramm.
Emlékeztetőül: az átlag magyar szeméttermelése napi szinten 1 kg, havi szinten pedig kb. 30 kg.

 

Mi hiányzik a képről?
Ezt sajnos a videóban is elfelejtettem említeni: egy munkával teli nap, majd kapkodósan pörgős délután után, késő este útnak kellett indulnom, az úticélomat pedig csak kora hajnalban értem el. Az útra felkészültem kulacsokba töltött vízzel, hordozható pohárba bekészített kávéval, valamint vászonzsákokba vásárolt pékáruval. Nem sokkal indulást követően István jelezte, hogy neki mindenféleképp szüksége lesz tartalmasabb ételre, mint a pékáru, ezért megálltunk az egyetlen nyitva lévő gyorsétteremnél. Eredetileg nem terveztem, hogy én is enni fogok, azonban elkövettem azt a “hibát”, hogy éhesen léptem be. Ezzel idáig nem is lenne semmi gond, viszont azon a helyen csak és kizárólag egyszer használható műanyag evőeszközök voltak.
Az ilyen esetek 99%-ban könnyedén mondom azt, hogy akkor itt nem eszem. Ugyanakkor az esetek 99%-ban van másik választási lehetőségem, és nem az egyetlen aznapi meleg ételről kell lemondanom ennek érdekében. Ezúttal éreztem, ha emiatt utasítom vissza azt, hogy elfogyasszak egy normálisabb vacsorát, akkor korlátozva fogom magam érezni és a pokolba fogom kívánni az egész hulladékmentességet.

Márpedig ha valamire, akkor arra az elejétől fogva nagyon figyelek, hogy ne csapjon át szélsőségekbe, rossz érzésekbe a törekvésem. Ettől féltem ugyanis talán a legjobban még azelőtt, hogy belevágtam volna. A lemondásoktól, a “nem szabad megtenni” dolgoktól. Szerencsére a helyzet az, hogy ismerve a hulladék probléma súlyosságát, valamint az azokra adható könnyű hétköznapi válaszokat, a “nem szabad megtenni” dolgok zöme eleve a “nem is akarom megtenni” kategóriába tartoznak, a többivel pedig meglepő könnyedséggel zöld ágra vergődtem anno.

Mindezek ellenére a mai napig nem a tökéletességre törekszem, hanem arra, hogy a tőlem telhető legjobb megoldásokat válasszam. Ebben pedig kiemelkedően fontos tényező az is, hogyan érzem magam a bőrömben. Ezért ha annak a gondolata, hogy valamire nemet mondjak a kevesebb szemét érdekében, erőteljes negatív érzéssel párosul, akkor inkább a szeméttermelést választom.
Így alakult, hogy aznap este teljes lelki békével fogyasztottam el a vacsorámat műanyag tányérról, műanyag villával. Még így is figyelembe vettem egyéb részleteket:

  • Nem terveztem enni eredetileg, ezért a kanálgépemet elfelejtettem magammal vinni. A műanyag villa elegendő volt az étel elfogyasztásához, így csak azt kértem.
  • Húsmentes ételt ettem.
  • Bár szalvétát a kérés ellenére kaptam, a saját textil szalvétámat használtam.

 

Mi került a szelektív hulladékok közé?

  • Műanyag, papír és fém élelmiszer-csomagolások.
  • WC-papír gurigák.
  • Ketchupos és joghurtos üvegek.
  • Használt papírok.
  • Mosogatószer és kozmetikum csomagolása.
  • Ruhacímkék.

 

 

Szeretnéd, ha kevesebb szemetet kellene kidobnod a kukába egyszerű lépések segítségével? Belekóstolnál rizikó nélkül, hogy mit is jelent a zero waste a gyakorlatban? Akkor a 30 napos hulladékmentes kihívás pont Neked való, itt tudsz rá feliratkozni!

0 0 votes
Article Rating