Tavasszal és ősszel átnézem a ruhatáramat. Amit szelektáltam, azt továbbadom, elcserélem, eladom, adományba adom, de mindig van egy-két darab, amivel az állapota miatt már nem tudok mit kezdeni: ezeket dobom a ruhagyűjtő-konténerbe. De innen hova kerülnek a ruhák? A rászorulóknak adják, értékesítik vagy újrahasznosítják őket? Ennek jártunk utána a Textrade Kft.-nél, Magyarország legnagyobb olyan vállalatánál, amely használt ruha gyűjtésével, feldolgozásával és újrahasznosításával is foglalkozik.

 

Naponta 75 tonna használt ruhát dolgoznak fel

Épp csak megérkezünk a székesfehérvári Textrade Kft-hez, máris szembe találjuk magunkat a jelenlegi ruhaipar egyik legnagyobb problémájával: a túltermeléssel és a túlfogyasztással. Egy emeleti nyitott folyosón haladunk végig, ahonnan rálátunk a használt ruha feldolgozó üzem egy részére: színek és textúrák kavalkádja az egymásra halmozott rácsos tárolókban. Közöttük sebesen, ide-oda közlekedő targoncák, útjukat hatalmas bálák szegélyezik. A csarnok impozáns méretű, a ruhamennyiség felfoghatatlan, pedig még csak egy szelete tárul elénk annak az egész komplexumnak, ahol naponta 75 tonna használt ruhát dolgoznak fel.

használt ruha feldolgozó üzem
használt ruha feldolgozó üzem targoncák

Ennél kisebb volumenben nem is érné meg beruházni, technológiát kiépíteni és embereket foglalkoztatni. Ahhoz hogy a Textrade Kft. rentábilis legyen, szükség van megfelelő mennyiségű ruhára. A feldolgozandó használt ruha ezért nemcsak Magyarországról kerül az üzembe, hanem körülbelül 40% Angliából és 30-35% Nyugat-Európából (Németország, Ausztria, Svájc, Olaszország) érkezik. Hartay Mihály, a Textrade Kft. kommunikációs vezetője és környezetvédelmi tanácsadója az egyik kísérőnk, aki azt javasolja, fordítsuk meg a dolgot: „Kizárólag azért tudjuk a magyar ruhákat begyűjteni, és a magyar embereknek lehetőséget adni, hogy visszaforgassák a háztartásukban felhalmozódott textileket, mert a magyarországi gyűjtést kiegészítjük Nyugat-Európából vásárolt ruhákkal” – mondja.

használt ruha gyűjtőkonténer

Nem minden leadott ruha kerülhet adományba

A Textrade Kft. piros feliratos fehér színű konténereivel valószínűleg már te is találkoztál. A cég 1500 darabot helyezett ki az egész országban: ott vannak a nagyobb hipermarketek mellett (Tesco, Metro, Auchan), néhány CBA és Coop áruháznál, a budapesti hulladékudvarokban, illetve a Magyar Vöröskereszt épületei mellett is. Ez utóbbi nem véletlen: a szervezettel több mint 20 éve működnek együtt. Sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy a konténerbe került ruhák egyenesen a rászorulókhoz kerülnek. A környezetvédelmi tanácsadó a téves elképzelés ellen küzd tíz éve.

„Abba érdemes belegondolni, hogy a konténerekbe tavasszal a téli ruhákat dobjuk, ősszel pedig a nyáriakat. Aki rászorul, az viszont pont fordítva igényelné. Ezért a beérkezett ruhákat előbb feldolgozzuk mi, és a Vöröskereszt kérésének megfelelően válogatunk nekik olyan ruhát, amire épp szükségük van” – mondja. Sajnos, nem minden leadott ruha felel meg annak, hogy adományba kerülhessen – bármennyire is a jószándék vezérel valakit. A ruha adományozási etikettről ebben a korábbi cikkben olvashatsz még többet.

Ha rendszeresen viszel ruhát a textilgyűjtőbe, valószínűleg az is feltűnt már, hogy egy-egy konténer egyszer csak „eltűnik” a megszokott helyéről. Ez nem véletlen: a konténerek helyét általában akkor változtatják, ha kiderül, nem használják őket rendeltetésszerűen. Azaz megpróbálnak belőle kiszedni ruhákat, a nem tetsző darabokat pedig szanaszét hagyják. Ha tudni szeretnéd, hol van a közeledben konténer, ezen az online térképen megtalálod.

A jövőben azért lehet változásra számítani ennek kapcsán is, ugyanis az Európai Unióban 2025-től bevezetik a háztartási textilek kötelező szelektív hulladékgyűjtését. Emiatt nagyobb odafigyelést kap majd ez a szegmens az államtól, így stabilizálódhatnak bizonyos állapotok. Addig viszont maradnak a vándorló konténerek és az utánajárás.

A következő fotókon láthatod, hogyan érkezik a használt ruha az üzembe:

használt ruhák érkezése az üzembe
gépesített ruhafeldolgozás
futószalagon a használt ruhák

Galibát okozna, ha itthon nem gyűjtenének

Bár sok logisztikát és szervezést igényel a magyarországi gyűjtés a Textrade részéről, de szerencsére a cégnek tényleg fontos a fenntarthatóság, és szerintük is egyre nagyobb probléma a szemétben található használt ruhák növekvő mennyisége. „Ha nem lenne kint ez az 1500 konténer, és mi azt mondanánk egyik percről a másikra, hogy nem gyűjtjük be a ruhákat, akkor Magyarországra több millió ruha szakadna rá éves szinten. A be nem gyűjtött ruhanemű egy hónap alatt az összes szemétlerakóban galibát okozna” – mondja másik kísérőnk, Hunyadi Bence, a cég értékesítési vezetője. És nemcsak a mennyiséggel van gond. Nélkülük a hazai háztartásokban kiszelektált ruhák többsége hulladéklerakóba vagy hulladékégetőbe kerülne, amely a hulladékhierarchia alapján környezeti szempontból a két legkárosabb megoldás.

30 napos hulladékmentes kihívás ingyenes email tréning

Ha itthon galibát okozna a begyűjtetlen és feldolgozatlan használt ruha, Angliában valószínűleg megállna az élet. A britek Európa legnagyobb ruha fogyasztói: 2015-ben 15 kilogramm új ruhát vettek fejenként, folyamatosan vásárolnak, viszont a ruhák egyre rövidebb ideig maradnak a brit fogyasztók szekrényében. Nagy Britanniából bálákban rengeteg textil áramlik a kontinensre, többek között Magyarországra is. „Az angol ruha a mai napig a legmagasabb minőségű alapanyag. Valószínűleg azért, mert nagyon gyorsan cserélik a ruhákat, és még mindig nem kizárólag a fast fashion márkák kínálatából öltözködnek” – meséli Hunyadi Bence.

 

A használt ruha ára

Az más kérdés, hogy bármilyen jó minőségű is (volt) az angol használt ruha, Magyarországon elsősorban azért is keresik ennyire, mert a Háda Kft. jó marketinget épített köré. Azóta a kiskereskedők is az angol használt ruhát veszik leginkább, és ezeket próbálják értékesíteni, bár nincsenek könnyű helyzetben a fast fashion cégek miatt. Ha rendszeresen vásárolsz turkálóban, észrevehetted, hogy az utóbbi években drágább lett a használt ruha – nem csak a Hádában. A fast fashion cégek „ömlesztik az új ruhát, ezek ára folyamatosan csökken, így természetesen a használt ruha ára sem lehet az új ruhák áránál magasabb.” Viszont a Magyarországon válogatott ruhákban benne van a hazai munkadíj, egy hazai cég fenntartási költsége és a technológia ára is, erre még rákerülnek a kiskereskedők költségei. A hazai használt ruha tehát nem tud már alacsony se lenni, mert nem érné meg vele foglalkozni.

A használt ruhákon keresztül egyébként szépen megmutatkozik a magyar ruhavásárlási szokások változása is: „Amikor 2008 körül elkezdtük a gyűjtést, nem volt kiemelkedően magas az itthon begyűjtött ruha minősége a nyugatihoz képest. Amikor aztán megjelentek az országban a nagy fast fashion márkák, illetve Angliában is elkezdték egyre többen viselni ezeket, elkezdett egymáshoz közelíteni a magyar és a nyugati begyűjtött ruhák minősége. Ez annak is köszönhető, hogy a magyarok is egyre többet költenek ruházkodásra, és a fiatalok mellett az idősebbeket is egyre jobban érdekli a divat.”

 

A beérkező ruhák 99%-át feldolgozzák

Azt már tudjuk, honnan érkezik a Textrade Kft-hez a ruha, de mi történik vele az üzemben? Lenyűgöző, hogy a beérkezett ruhák 99%-át feldolgozzák valamilyen formában. Egy részét ruhaként értékesítik tovább, egy részéből géprongy lesz. Az egyéb módokon nem hasznosítható textilt (mindössze 5%) ledarálják, és magyarországi cementgyárakban égetik el. Ha a daráléknak túl magas a PVC-tartalma, akkor nem fogadják be a gyárak, és ilyenkor marad a végső megoldás, a lerakás. Ez azonban mindössze 1%-ot jelent.

a nem hasznosítható textil daráléka

Maradjunk az első lépésnél: a ruhaválogatásnál! Aki a hulladékgazdálkodásban jártas valamennyire, általában úgy képzeli el, hogy a dolgozók a szalag mellett állva válogatnak. Erre is van még példa, de 2-3 éve történt egy komoly beruházás a Textrade-nél: kialakítottak egy saját fejlesztésű, korszerű, többszintes válogató rendszert, amelyet robottechnológia segít.

ruhaválogatás

Innen válik számunkra is nagyon izgalmassá a történet, hiszen a saját szemünkkel láthatjuk a használt ruha útját. A rendkívül sűrű targonca forgalomra nagyon kell figyelni, ilyen nagy gépektől az ember nem is várja ezt a sebes mozgást. A kijelölt sárga sávon belül haladva jutunk el egy méretes szállítószalagig. A felső szintre még a lakosság által bezacskózott állapotban jutnak a ruhák, de lefelé már kibontott állapotban érkeznek.

Továbbmegyünk a lépcsőkhöz, amelyek a kézi válogatókhoz vezetnek. Az emeleten dolgozó hölgyek különböző osztályozási rendszer szerint válogatják a ruhákat. A munka folyamatosan zajlik, beszélgetésre nincs sok lehetőség, de feszült hangulat egy pillanatra sem érződik. Mosolyogva válaszolnak, amikor azt kérdezem, mennyire nehéz ennyi mindenre figyelni a válogatásnál. Azt mondják, egyszerűen megtanulja az ember, mit kell nézni, és gyakorlat kell hozzá. A krém, az extra vagy az XXL-ruhák például fehér zsákokba kerülnek, a többit az előttük lévő hármas elosztó valamelyikébe dobják. Ezek a ruhák aztán a lábunk alatt futó szállítószalagok valamelyikére esnek – a rácsokon állva követhető is az útjuk egy darabig. Innen már mi sem megyünk tovább, de a rendezett bálák egyértelműen mutatják, hányféle módon lehet szétválogatni a ruhákat. És nemcsak a ruhákat, hanem cipőket, fonalakat, lakástextilt is, sőt, a lakosságtól a ruhákkal beérkezett nejlonszatyrokat is különválogatják és bebálázva értékesítik.

használt ruhák szortírozása
használt ruhák válogatása

Ismerni kell a globális használt ruha piacot

A Textrade-nek a sikeres működéshez pontosan ismernie kell, milyen ruhadarabokat milyen piacokra lehet elhelyezni, és ez alapján kell válogatni és bálázni. Az a használt ruha, amely ruhaként folytatja életét, Kelet-Európába vagy Afrikába kerül. „Afrikába egyszer mindenkinek el kellene mennie azért, hogy szembesüljön vele, milyen luxusban élnek itthon még a legegyszerűbb emberek is” – meséli Hunyadi Bence, aki nemrég járt a kontinensen.

„Léteznek olyan országok már, ahol nem lehet second hand holmikat értékesíteni, de ha a globális használt ruha értékesítést nézzük, Afrika országai jelentik a legnagyobb piacot. Érdekesség, hogy Afrikába kisebb, 40-50 kilós bálákat is készítünk, hogy a fejükön is el tudják vinni.” Ha használt ruhákról van szó, az afrikai után az indiai és a pakisztáni piac a legerősebb. Pakisztánban léteznek olyan 12 ezer négyzetméteres csarnokok, ahova cipőket ömlesztenek, és az ott dolgozók feladata, hogy párokba rendezzék őket.

afrikai használt ruha bála
ruhabálák

Nem lehet minden ruhából újra ruha

Újrahasználat, géprongy, ipari textil, fűtőanyag – vajon mi a legjobb megoldás, ha a környezettudatosságot helyezzük előtérbe? Mennyire naiv elképzelés, hogy a régi ruháikból az életciklusuk végén új ruhák készüljenek? Ez utóbbi felvetésemen csak mosolyognak, de ennek megvan a technológiai magyarázata.

„Ha valójában azt szeretnénk, hogy a ruhából később ruha keletkezzen, akkor nem is a tervezésnél kellene erre gondolni, hanem már a szálgyártásnál. A jelenlegi szálgyártási technológia egészen egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy például egy vékony inget az életciklusa végén olyan elemi szálakra tudjunk bontani, amelyekből újra jó minőségű, vékony ing készülhet. Képtelenség” – mondja Hartay Mihály. Az azonban biztos, hogy a lerakás és az égetés nem lehet a megoldás.

„Megannyi felhasználási terület van, de ezeken gondolkodni kell, és egy olyan előmunkálat szükséges, amelynek jelenleg nincs meg a technológiája széles körben vagy nagy volumenben. Ma már akkor nagyon sokat tettünk, ha a ruháinkat addig viseljük, amíg csak lehet, majd pedig elemi szálakra bontjuk ezeket, és akár geotextilként, akár bútoripari alapanyagként hasznosítjuk újra.”

 

Macerás, de megéri szelektíven gyűjteni

A Textrade Kft. számára 1500 textilgyűjtő konténer óriási mennyiség és példamutató eredmény ahhoz képest, hogy az Európai Unió csak 2025-től vezeti be a háztartási textilek kötelező szelektív gyűjtését, de Magyarország számára ez kevés lesz. Csak Berlinben megközelítően ennyi konténert helyeztek ki a közterekre, hogy a speciális hulladéknak számító ruhákat külön tudják gyűjteni, és ne a kommunális kukában végezzék. Saját magam tapasztaltam, hogy szinte minden utcasarkon ott állnak a karban tartott textilgyűjtők, amelyek szépen belesimulnak a környezetbe, mert dizájnos kerítéssel vették körbe őket. Bár még nem vagyunk ennyire elkényeztetve, jusson eszedbe mindig, hogy a textilhulladék jelenleg 99%-ban újrahasznosítható itthon is. Ezért érdemes már most külön gyűjteni a másra nem használható ruhákat, és elvinni a hozzád legközelebb eső Textrade gyűjtőkonténerbe.

 

Van a közeledben gyűjtőkonténer? Milyen ruhákat viszel oda? Oszd meg Edinával és velem a tapasztalataidat kommentben.

 

0 0 votes
Article Rating